Bounce rate (visszafordulási arány) tudnivalók, tippek a csökkentésére [2021]

A Google Analytics egyik leggyakrabban félreértelmezett mutatószáma a bounce rate vagy magyar nevén a visszafordulási arány. Jó esetben csak félreértelmezik, rosszabb esetben nem hozzáértő, bizonyos Google Analytics Esemény beállításokkal akár el is torzíthatja a bounce rate mérését.

Ezért ebben a cikkben egy átfogó áttekintést kívánunk nyújtani bounce rate-ről, így kitérünk az alábbiakra:

• mi az a bounce rate? A bounce rate jelentése
• Bounce rate a Google Analytics riportokban (és hova tűnt a GA4-ben?)
• Google Analytics Események szerepe a visszafordulási arány mérésére
• Visszafordulási arány vs kilépési arány – Mik a különbség?
• Pár tipp a visszafordulási arány csökkentésére

Mi az a bounce rate? A Bounce rate jelentése

A bounce rate vagy magyar fordításában a visszafordulási arány (vagy szintén használt a visszapattanási arány kifejezés) azt mutatja meg, hogy a munkamenetek hány százaléka volt olyan, ahol a felhasználó az első oldal megnyitása után más oldalakra való átkattintás nélkül elhagyta a webhelyet.

Hogy teljesen pontosak legyünk a Google Analytics esetében bounce-nak, azaz visszafordulásnak az számít, ha a felhasználó a munkamenet során csak egyetlen egy oldalt látogat meg, és ezen a munkameneten belül további lekérést (hit-et) nem küld a Google Analytics szerverre.

Ez azt jelenti, hogy egy session ne legyen bounce-olt, nem csak az kell, hogy ne nézzen meg más oldalt a landing apge-en kívül a felhasználó, hanem például olyan Google Analytics Esemény se aktiválódjon a munkamenet során, ami interakciós lekérésnek számít. (erről bővebben később, hogy ez mit jelent.)

A bounce rate-et (visszafordulási arányt) megkapjuk, hogyha a bounce-olt munkamenetek számát elosztjuk az összes munkamenet (session) számával.

Bounce rate félreértelmezésének okai

A bounce rate-et sokszor sokan félreértelmezik a pontos definíciók ismeretének hiánya miatt.

Egyrészt, ahogy említettük egy GA Esemény aktiválódása is kiválthatja önmagában azt, hogy az adott munkamenet már nem számít bounce-olt munkamenetnek.

Ezért ha valaki sok Google Analytics Event-et állítotott be az oldalon, ami nem jár oldalbetöltődéssel, és ezeket mondjuk nem jól setupolta (lásd később), akkor a bounce rate extrém alacsony lehet még akkor is, ha amúgy a felhasználók általában egy oldal megtekintése után elhagyják a weboldalt.

Másrészt sokan azt egyértelműen rossznak tartják, ha magas a bounce rate, de ugye ez így egyértelműen nem jelenthető ki. Például ha amennyiben van egy hosszú blogposztunk, amit valaki 31 percig olvas, majd utána átkattint egy másik cikkre az oldalon, akkor a Google Analytics ezt a munkamenetet bounce-oltnak fogja tekinteni.

Ennek oka, hogy ha nem történik 30 percen belül lekérés (hit) a Google Analytics szerverek felé, akkor az alapbeállítás szerint a GA úgy számol, hogy a munkamenet véget ért.

Végül azt is fontos hozzátenni, hogy a bounce-olt Google Analytics session-ök hossza mind 0 másodperc lesz, mivel a Google Analytics a munkamenet első és utolsó weboldalának megtekintése között eltelt idő alapján számolja a munkamenetek hosszát, de mivel bounce-olt session-ök esetén ebből csak egy van, így értelemszerűen nem tudja ezt kiszámolni. De ahogy az előző példából bemutattuk, ez nem jelenti azt, hogy a felhasználó 0 percet töltött volna a weboldalon, csak azt, hogy a Google Analytics nem tudja bemérni, hogy mennyi időt töltött pontosan a felhasználó a honlapon.

Bounce rate a Google Analytics 4-ben és a Universal Analytics-ben

Ezt a bounce rate mutatószámot több helyen is megtaláljuk a Google Analytics-ben. Legalábbis a korábbi Universal Analytics-es verzióban, amit azért még a többség a mai napig használ.

A Google Analytics új verziójában a Google Analytics 4-ben egyelőre viszont egyáltalán nincs bounce rate, és ebből arra következtethetünk, hogy valószínűleg már nem is lesz. Szóval amennyiben a visszafordulási arányt szeretnénk elemezni, akkor a Universal Analytics propertyt nézzük.

A Universal Analytics riportokban többek között az alábbi helyeken találkozhatunk:

• a fő oldalon is sokszor megtalálható a bounce rate
• Közönség áttekintése riportban a teljes weboldalra vonatkozó visszafordulási arány megtekinthető
• A forrás, médium ügyfélszerzéses riportban, és még sok más egyéb helyen

Google Analytics Események és a visszafordulási arány

Ahogy már említettük bizonyos Google Analytics Események aktiválódása is okozhatja azt, hogy a felhasználó munkamenete már nem számít bounce-nak még akkor sem, ha amúgy a munkamenetben csak egy oldalt nézett meg a felhasználó.

De ha azt szeretnénk, hogy egy GA Esemény ne legyen hatással a visszafordulási arányunkra, mert nem jár valós interakcióval az esemény aktiválódása, arra is van lehetőségünk.

Nem interakciós lekérések – GA Event beállítások

Amennyiben a Google Analytics Eseményt Google Tag Managerben állítottuk be, akkor az Event tag létrehozásánál tudjuk azt beállítani, hogy az adott Esemény hogyan hasson a bounce rate-re.

Ha azt állítjuk be, hogy a Nem interakciós lekérés ’Hamis’, akkor az adott Esemény aktiválódása a bounce rate-re hatással lesz, és nem fog a felhasználó bounce-nak számítódni, ha a felhasználó az Eseményt aktiválja. ’Igaz’ beállítás esetén amennyiben az Esemény aktiválódik, akkor az nem lesz semmilyen hatással a visszafordulási arányra.

Pár példát mondok, hogy egyértelműbb legyen, hogy miről van szó.

Ha van egy olyan Eseményünk, ami akkor aktiválódik, ha a felhasználó 1 percet eltölt az oldalon, függetlenül attól, hogy amúgy lehet nem csinál semmit a felhasználó, akkor érdemes az ilyen Eseménynél a Nem interakciós lekérést ’Igaz’-nak beállítani, hiszen nem akarjuk hogy ez az Esemény aktiválódása csökkentse a bounce rate-ünket, hiszen a felhasználó valójában semmit sem csinált az oldalon.

Ezzel szemben, ha például egy form van az oldalon, amit a felhasználó be tud küldeni az oldal újratöltődése nélkül, és erre egy Form beküldési Eseményt állítottunk be, ennél az Eseménynél mindenképp érdemes a ’Nem interakciós lekérés’ beállítást ’Hamis’-nak beállítani, hiszen a felhasználó tényleg interakcióba lépett az oldallal.

Bounce rate elemzése, magas vagy alacsony a visszafordulási arányom?

Az elmélet ismertetése után pár gyakorlati dologról is beszéljünk: hogyan elemezzük a bounce rate-et, mikor számít magasnak vagy éppen alacsonynak a visszafordulási arány?

Az az igazság, hogy erre nem lehet egy ilyen egyértelmű választ adni, mert elég sok dologtól függ. Egyrészt a már fent említett beállítások is igencsak befolyásolhatják, és mesterséges módon csökkenthetik a bounce rate-et.

Másrészt, ha például van egy blogbejegyzésünk, ami megválaszol egy gyakori felhasználói kérdést, és sok organikus forgalom érkezik rá, akkor ne lepődjünk meg, ha itt magas lesz a bounce rate, hiszen miután megkapta a felhasználó azt az infót, amiért jött, nagyon nehéz lesz őt a weboldalon tartani.

Google Analytics bounce rate elemzése

Három módon viszont mindenképp lehet használni a bounce rate-et weboldalunk egyes oldalainak vagy éppen forgalmi források elemzésére.

Egyrészt, ha vannak valamilyen sales oldalaink, tehát termék vagy szolgáltatásoldalak, akkor összevethetjük azokat egymással. Melyik oldal az, amelyik legjobban teljesít, melyik az, amelyik nem teljesít jól a bounce szempontjából, és megvizsgálhatjuk mélyebben, hogy mi lehet a visszapattanási arányban mutatkozó eltérés alapja, és ez alapján fejleszthetjük a weboldalaink ’money page’-eit.

Másrészt a visszafordulási arány trendjeit is elemezhetjük. Tehát ha azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben megnőtt egy adott landing page-en a bounce aránya, akkor érdemes azt kivizsgálni, hogy mi lehet ennek az oka.

Végül de nem utolsó sorban érdemes a forgalmi forrásokat, vagy egy adott forgalmi forráson belüli kampányokat is összehasonlítani a bounce rate szempontjából.

Például hiába szerzünk egy forgalmi célú fizetett Facebook hirdetés kampányból nagyon olcsó klikkeket, ha nagyon magas a bounce rate más kampányokhoz vagy forgalmi forrásokhoz képest, akkor az arra utalhat, hogy nem minőségű és releváns forgalom érkezik az oldalra. (Ezért érdemes általában inkább konverziós céllal a Facebook és Instagram hirdetéseket elindítani.)

Top 4 tipp a visszafordulási arány csökkentésére

Végül pár hasznos tanácsot, tippet szeretnénk megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy hogyan tudod elérni, hogy a visszafordulási arányod csökkenjen a weboldaladon.

1.      Oldal betöltődési sebesség gyorsítása

Meglepő lehet, de nem is kell hozzányúlni az oldal tartalmához, csak a weboldal betöltődésének sebességét kell javítani és jelentős javulást lehet elérni a bounce rate csökkentésében.

Hiszen sokan, ha egy weboldal nagyon lassan töltődik be, akkor meg sem várják, hogy az teljesen betöltsön, egyből ott hagyják a webszájtot, ami összességében magas visszafordulási arányt fog eredményezni.

2.      Optimalizáld a megjelenést mobilra

A másik technikai jellegű tipp, ami még nem a tartalom optimalizálásával kapcsolatos, az pedig az, hogy mindenképp bizonyosodj meg arról, hogy az oldalaid mobilra optimalizáltak.

Mint már közismert tény, a legtöbb weboldal esetén a látogatók döntő többsége mobilról érkezik, így az az ideális, ha az oldalaink mobilon is legalább olyan jó felhasználói élményt nyújtsanak mint desktopon.

Amennyiben nem néz ki jól, olvashatatlan és használhatatlan a webszájt mobilon, akkor ne legyünk meglepve, ha a mobilos látogatók többsége egyből elhagyja az oldalunkat. Egy alaptesztet a Google eszközével is lehet futtatni arról, hogy mobilra optimalizált-e az oldalunk.

Érdemes amúgy ezt tesztelni, hogy mi a különbség a mobilos és az asztali gépről érkező látogatók visszapattanási aránya között, amit egy egyszerű mobilos és asztali Google Analytics szegmens beállításával megtehetünk.

3.      Belső (internal) linkek elhelyezése az oldalon

Ha a weboldalra megérkező felhasználó nem kap elég lehetőséget arra, hogy egyéb a témához kapcsolódó odalakra átkattintson, akkor ne lepődjünk meg, hogy magas lesz a visszafordulási arány.

A belső linkek elhelyezése mellett a sidebar-ban elhelyezett ajánlott blogposztok, vagy a cikk végére elhelyezett témához kapcsoló egyéb anyagok is segíthetnek a bounce rate csökkentésében.

Persze ne vigyük ezt túlzásba, hiszen az felhasználó élmény szempontból zavaró lehet, de ahol releváns, oda nyugodtan helyezzünk el belső linkeket.

4.      CTA gombok megfelelő kiemelése

Amennyiben a landing page-ünk egy sales funnel (értékesítési tölcsér) része, akkor arra kell kiemelt fókuszt helyeznünk, hogy a funnel következő lépésére átvivő CTA gomb elég hangsúlyosan jelenjen meg, teljesen egyértelmű legyen még egy hideg látogatónak is, hogy mi a következő oldal, amit meg kell néznie.

A vizuális kiemelés mellett érdemes a CTA gombot legalább kétszer, de akár még ennél is többször elhelyezni az adott céloldalon, különösen ha egy hosszú sales page-ról van szó.

Webáruházak esetén a termékoldalaknál szokták azt a technikát alkalmazni, hogy hiába görgeti le a termékoldalt a felhasználó, a Kosárba rakás CTA gomb mindenképp is a képernyőn marad, így könnyen be tudja bármikor rakni a terméket a felhasználó a kosarába.

Amúgy CTA gombok esetén akár konverzió optimalizálási technikákkal azt is tesztelhetjük, hogy például a CTA gombon lévő milyen szöveg eredményezi a legmagasabb átkattintási arányt.

Bounce rate – Összefoglalása

Annyit lezárásként érdemes még egyszer elmondani, hogy bár a bounce rate egy fontos mutató, ne önmagában nézzük és optimalizáljunk a bounce rate-re, mert akkor félrevezető következtetésekre juthatunk.

Sokkal inkább a weboldal makro és mikro konverzióit mérjük, és ez alapján értékeljük, hogy a weboldal fejlesztése a marketing kampányaink a jó vagy rossz irányba mennek-e.

Visszafordululási arány és bounce rate – GYIK