A tartalmi (on-page) SEO azaz az oldalunk tartalmi szempontok szerinti keresőoptimalizálását egy érdekes kettőség jellemzi. Egyrészt sokan talán a SEO legegyértelműbb részének találják, hiszen a legtöbben azt mondják, hogy csak egy tartalmi SEO checklisten kell végigmenni.
A téma azért ennél bonyolultabb, és érdemes több időt szánni a tartalmi SEO jobb megértésére és arra, hogy hogyan járul hozzá ahhoz, hogy egy adott oldalunk rangsorol a Google-ban vagy sem.
Ebben a cikkben mind az on page alapokat, mind a haladóbb tartalmi optimalizálási technikákat be fogjuk mutatni. Az alábbiakra fogunk a cikkben kitérni:
- mi az tartalmi SEO és miért fontos?
- Tartalmi SEO ellenőrző lista
- Már publikált oldal tartalmi keresőoptimalizálása
Tartalomjegyzék
Mi az a tartalmi SEO (On-page) SEO és miért fontos?
A tartalmi SEO vagy ahogy gyakran hivatkoznak rá angol kifejezéssel on-page SEO az az optimalizációs folyamat, amikor a weboldalunk tartalmát optimalizáljuk a keresőoptimalizálás tartalmi szempontjait figyelembe véve, hogy ezáltal minél jobb helyezést érjünk el az organikus keresési találatok között.
A tartalmi keresőoptimalizálás szempontjait már a tartalom írása, és publikálás előtt érdemes figyelembe venni és alkalmazni, valamint miután a tartalom publikálásra került, akkor is ezen szempontok mentén érdemes a tartalmat frissíteni, optimalizálni.
Tartalmi SEO szerepe a Google rangsorolásban
A Google célja, hogy egy adott keresési kifejezésre, a legrelevánsabb találatokat jelenítse meg az organikus találatok között.
A tartalmi SEO-nek abban van szerepe, hogy a tartalmunkat egy bizonyos mag kulcsszóra és a hozzá kapcsolódó long tail keywordök-re minél jobban tudjuk optimalizálni, hogy a mi tartalmunk legyen a legrelevánsabb a Google szemében az adott keresési kifejezésekre.
Természetesen nemcsak a weboldal tartalmát nézi a Google a találati sorrend megállapításánál, tehát amellett, hogy tartalmunk keresőoptimalizálási szempontokat figyelembe véve van megírva és optimalizálva, ugyanúgy fontosak a SEO egyéb területei is, ha rangsorolni szeretnénk:
- azaz a linképítés vagy az off-page SEO (ezzel tudjuk a Google-nek megmutatni, hogy a tartalmunk nemcsak releváns, hanem mások is értékesnek gondolják.)
- és a technikai SEO (hogy a weboldal megfelelően optimalizálva legyen, hogy a keresőbotok könnyen tudják a tartalmakat crawl-olni és indexelni.)
Tartalmi SEO alapok és on-page SEO checklist
De mik is ezek az alapvető tartalmi SEO szempontok, amiket érdemes minden tartalom publikálása előtt ellenőrizni? Ezeket az alapvető on-page SEO faktorokat mutatjuk be most, amit egy SEO ellenőrző listaként is használhatunk, amikor egy tartalmat publikálunk.
1. Legyen egy mag/fókusz/SEO kulcsszó, amire a tartalmunkat optimalizáljuk.
Amikor egy adott oldal tartalmi SEO szempontjait vizsgáljuk, az első kérdés, hogy van-e egy olyan fő kulcsszó (ezt nevezhetjük mag, fókusz, seed, SEO kulcsszónak is), amire a legjobban szeretnénk rangsorolni, és sok organikus forgalmat szeretnénk belőle szerezni.
Ugyanis hiába nagyon jól keresőoptimalizált a tartalmunk egy adott kulcsszóra, ha erre a kulcsszóra szinte senki nem keres rá a Google-ban, nem fogunk belőle szinte semmi organikus forgalmat szerezni.
Ha szeretnéd tudni, hogy hogyan lehet a legjobb kulcsszavakat a te weboldalad számára megtalálni, akkor olvasd el a kulcsszókutatásról szóló részletes cikkünket, ebben a cikkben nem fogunk a kulcsszókutatásba részleteseb belemenni.
Például vegyük a kulcsszókutatásról szóló cikkünket, ott értelemszerűen a fő kulcsszavunk, amire optimalizálunk a kulcsszókutatás kifejezés, amire Magyarországon az Ahrefs adatai szerint kb. 200-an keresnek.
A Google algoritmusa annál már sokkal fejletteb, hogy csak a kulcsszó meg a kulcsszósűrűség alapján rangsorolja a találatokat, de ez nem jelenti ezt, hogy már nem egy fontos rangsorolási tényező a kulcsszó megléte. Ezt a Google keresési algoritmusról szóló hivatalos leírása is megerősíti:
„A legalapvetőbb jelzés, hogy az információ releváns, ha egy weboldal ugyanazokat a kulcsszavakat tartalmazza, mint a keresési lekérdezés. Ha ezek a kulcsszavak megjelennek az oldalon, vagy ha megjelennek a címsorokban vagy a szövegben, akkor az információ nagyobb valószínűséggel releváns.”
2. Gyűjtsük ki a kulcsszóhoz kapcsoló long tail és egyéb kapcsolódó kulcsszavakat
Amint megvan a fő kulcsszavunk (ezt nevezhetjük mag vagy fókusz kulcsszónak is), amire az oldalunkat tartalmi SEO szempontokat figyelembe véve optimalizálni fogjuk, a következő lépés a mag kulcsszóhoz tartozó long tail és egyéb kapcsolódó kulcsszavak azonosítása, megtalálása.
Ezen kapcsolódó (angolul supporting keyword)-ök azonosítása három szempontból is fontos:
- Google algoritmusa minél relevánsabb és átfogó, részletes tartalmakat, információkat akar a felhasználóknak adni az adott keresési kifejezésekre. A relevancia egyik szignálja lehet az algoritmusnak, hogy a kulcsszóhoz kapcsolódó témákról, dolgokról is írunk.
- Másrészt, amikor a tartalmat írjuk, nekünk is segít, hogy a mag kulcsszón kívül milyen témákról kell részletesebben írni.
- Harmadrészt, ha külön blog bejegyzésben nem foglalkozunk egy adott kapcsolódó kulcsszóval, és az oldalunk rangsorol a mag kulcsszóra, akkor jó esélyünk van arra, hogy a kapcsolódó kulcsszóra is rangsorolni fogunk ugyanezzel a tartalommal, ami révén növelhetjük az adott tartalom organikus forgalmi potenciálját.
Ezeknek a kapcsolódó, long-tail kulcsszavakat azonosítására több módszer van. Pár ingyenes módszer:
- Ha jól ismerjük a témát, akkor tudni fogjuk, hogy az adott téma kapcsán milyen résztémákra kell kitérni.
- Beírjuk az adott mag kulcsszót a Google-ba, és a keresési találatok alján meg fognak jelenni a kapcsolódó kifejezések. Kulcsszókutatás esetén ezek a kapcsolódó kifejezések jelentek meg:
- Szintén használhatjuk a Google autocomplete funkcióját, amint írjuk beírjuk a mag kulcsszavunkat a keresési mezőbe, a Google automatikusa meg fogja jeleníteni azokat a kapcsolódó kifejezéseket, amikre a felhasználók még szoktak keresni. Linképítés keresési kifejezést beírva ez így néz ki:
Ha használunk valamilyen keyword tool-t:
- Vagy beírjuk a fő kulcsszavunkat az általunk használni kulcsszó kereső eszközbe, amik ki fogják dobni, hogy milyen long tail keyword-ök tartoznek ehhez a mag kulcsszóhoz. Például a szék kifejezésre, az alábbi kapcsolódó keresési kifejezéseket kapjuk:
- Másik lehetőség, hogy a mag kulcsszóra rangsoroló versenytárs oldalát betöltjük egy Ahrefs-be vagy Semrush-ba, és az ki fogja adni, hogy az adott oldal a fókusz kulcsszó mellett milyen kulcsszavakra rankel még. Ezek lesznek azok a kulcsszavak, témák, amiket nekünk is majd le kell fedni a kontentünkben. Például a wikipédia keresőoptimalizálás szócikke a mag kulcsszó mellett rangsorol még az alábbi szavakra:
A tartalmi optimalizálásnál érdemes figyelni arra, hogy ezeket az azonosított kapcsolódó kulcsszavakat helyezzük el párszor szintén a tartalomban, ha fontosak és természetesek, akkor H2—H6 címsorokban is használhatjuk őket (lásd később.)
3. H1 címsor használata és jelenjen meg a kulcsszó benne
A H1 címsor általában az adott oldal, tartalom címeként szokott megjelenni.
A best practice az, hogy egy H1 tag-et használjunk az oldalon és abban jelenjen meg az a fókusz kulcsszó, amire a tartalmunkat optimalizáljuk.
A linképítésről szóló posztunk esetén, a linképítés mint mag kulcsszó megjelenik a cikk címében is, ami egy H1 címsorban jelenik meg, ahogy az oldal forráskódjában látható:
Az Ahrefs SEO checklist-es cikkében is kiemelik, hogy noha nem feltétlenül hiba, ha több H1 tag-ünk van, szóval hibának nem kell feltétlenül tekinteni, de jobb mégis ha H1 címsort csak egyszer használjuk.
WordPress és más népszerű CMS-ek esetén az oldal címe automatikusan általában H1-ként beállításra kerül, de mindenképp érdemes azért ellenőrizni egy SEO audit folyamán is, hogy használjuk a H1 címsort az adott tartalomban.
4. Meta cím (title tag) és benne a kulcsszavunk
A meta cím, (angolul meta title vagy title tag) ugye az a cím, amit a Google organikus keresési találatai között mint cím szerepel.
A meta title kapcsán az alábbiakra érdemes figyelni:
- állítsunk be az adott oldalhoz a meta SEO címet. (Persze alapból ha ez nincs a Google be fogja húzni az oldal címét általában, de jobb az, ha mi ezt explicite definiáljuk)
- érdemes a kulcsszót, amire optimalizálunk elhelyezni mindenképp a címben
- abban nincs egy mindenki által elfogadott álláspont, hogy érdemes-e arra figyelni, hogy a Google ne vágja le a meta címet, hiszen csak 600 Pixelt fog megjeleníteni a meta címből. Én általában személyesen figyelni szoktam arra, hogy ne vágja le a Google meta title-t, így törekszem, hogy a cím beleférjen a 600 pixelbe.
Végül szintén nagyon fontos tartalmi SEO technika, hogy olyan meta title-t állítsunk be, amire a felhasználó minél nagyobb valószínűséggel kattintanak rá a keresési találatok között.
Ennek oka, hogy egyrészt így növelni tudjuk az átkattintási arányunkat (click through rate, rövidítése CTR), ami közvetlenül forgalom növekedéshez vezet, ami igazából a fő célunk a SEO-val.
Valamint az átkattintási arány egy nem megerősített rangsorolási tényező.
Ez intuitíve is belátható, hogy hozzájárulhat az oldal rangsorolási képességéhez, hiszen ha egy alacsonyabban rangsoroló találatra többen kattintanak mint egy magasabbra rangsorolóra, akkor ez egy egyértelmű jelzés a Google-nak, hogy a jobb átkattintási arányt elérő oldal relevánsabb az adott keresési kifejezésre.
Persze a clickbait-et kerüljük, de törekedjünk arra, hogy minél inkább ösztönözze az átkattintást a címünk. Egy egyszerű tartalmi SEO technika, de érdemes ezt a plusz egy percet, egy blog poszt publikálása előtt erre fordítani.
Pár jó tanács, hogy minél jobb meta címet adjunk meg a Google-nak:
- Aktuális év szerepeltetése: Ez mindig jól működik. Egyrészt a tartalom frissességére utal, másrészt sokan keresnek úgy, hogy az aktuális évet hozzáadják a keresési kifejezésre. (így ezekre is jobban fogunk rankelni.)
- Érzelmet kifejező szavak szerepeltetése (meglepő, brutális, hihetetlen, stb.) Persze, ahol van hozzáadott értéke.
- A már említett módon, a mag kulcsszónk mindenképp szerepeljen a címben
- Kérdés megfogalmazása a meta title-ban, ha releváns.
- Szám szerepeltetése a meta címben (pl. 8 linképítési technika)
5. Meta leírás (meta description)
A meta leírás szintén az organikus keresési találatoknál jelenik meg, és bővebben ad arról információt a keresőnek.
Manapság a Google már az esetek, keresések jelentős többségében nem azt a meta leírást jeleníti meg, amit mi explicite definiálunk, hanem egy olyan részletet az indexált tartalmunkból, ami leginkább releváns az adott keresési kifejezésre, amit a felhasználó beírt a Google-ba.
Ennek ellenére, a meta leírást is érdemes explicite megadni, és azokat a tartalmi SEO szempontokat figyelembe venni, amiket a meta title-nél elmondunk.
A legtöbb CMS esetén egy pluginnal egyszerűen megadhatjuk ezt, csak úgy mint a meta címet. Ilyen plugin hiányában, az oldal <head> részében kell definiálni.
6. H2 és egy H3-H6 címsorok használata
A heading-ek vagy magyarul címsorok is fontos on page SEO szignálok a Google rangsorolási algoritmusának, de a felhasználónak is fontosak, hiszen egy hosszú blogbejegyzés esetén a tartalmi címsorok nélkül teljesen áttekinthetetlen lenne egy poszt, mint például ez is.
Tehát használjuk egy rövidebb bejegyzésnél a H2-es címsorokat mindenképp, és legalább egyszer jelenjen meg a fókusz kulcsszónk a H2 címsorok között.
Egy hosszabb bejegyzés esetén meg a H2-es fejezetek bontására H3-as, H4-es (de akár H5-ös vagy H6-as) címsorokat is lehet alkalmazni.
Sokszor ezek a címsorokba azok a résztémák fognak kerülni, amiket a kapcsolódó kulcsszó kutatási résznél találtunk.
Legtöbb CMS esetén ezek a heading tagek könnyen beállíthatók, de a WordPress pl. egy Word vagy egy Google Docs címsor formázást is megőrzi, ha átmásoljuk a tartalmat.
7. Egyszerű és értelmezhető URL és a kulcsszó szerepeltetése
Manapság már egyre inkább követett gyakorlattá válik, hogy az URL-t a felhasználók számára is könnyen értelmezhetővé tesszük. Már szerencsére ritka a random karaktereket tartalmazó URL, de a nagyon hosszú és automatikusan generált URL még gyakran előfordul, ezt lehetőleg kerüljük.
Nem a legerősebb tartalmi SEO faktor, de azért az URL-ben is jelenítsük meg az adott oldal fókusz kulcsszavát, valamint törekedjünk az egyszerű, könnyen értelmezhető URL definiálására.
Még ha az oldal rangsorolásában valószínűleg nem is a legerősebb tartalmi SEO faktor, már csak a felhasználó szempontokat figyelembe véve is érdemes rövid, de annál jobban értelmezhető URL-eket megadni.
Hiszen, ha valahol az oldal linkjét megosztják, sokkal nagyobb valószínűséggel kattintanak le egy értelmehető URL-t, mint egy olyat, ami teljesen random karakterekből áll, és nem tudja a felhasználó a link megkattintása nélkül, hogy mi lehet a link mögött.
Például ennek a bejegyzésnek az URL-je roihacks.hu/tartalmi-seo/, így ha ennek az oldalnak az URL-je bárhol megosztásra kerül, a felhasználónak is egyértelmű lesz, hogy ez a tartalom valahogy a tartalmi keresőoptimalizálás témájához kapcsolódik.
Tehát mindenképp kerüljük a teljesen random karakterekből álló URL-eket, és a dátumok megjelenítése is egy rossz, kerülendő gyakorlat.
8. Releváns oldalakon internal linkek elhelyezése
Bár nem magához az optimalizálni kívánt tartalomnál lesz vele feladatunk, de nagyon fontos, hogy azoknál az oldalainknál, amihez kapcsolódik ez az új oldal, ott elhelyezzük az erre az oldalra mutató belső (internal) linkeket.
Tehát például ennél a tartalmi SEO blogposzt esetén, megkeresek minden egyéb olyan cikket, ahol a tartalmi SEO, on page SEO megemlítésre került, és elhelyezem ennek az oldalnak a linkjét.
Ilyen blogposztok jelen esetben:
- keresőoptimalizálás alapok
- linképítés
- technikai seo
- seo audit
- stb.
Ez több szempontból is hasznos tartalmi SEO technika, hármat emelnék ki:
- ha ezek a régebbi bejegyzések már szereztek backlinkeket, akkor a belső link révén ez a blogposzt is kap egy kis „link juice-t’, ami segít, hogy ez a tartalom is minél könnyebben jobb helyezést érjen el a Google találati rangsorában
- a belső linkek horgonyszövege esetén érdemes pontosan egyező (exact match), vagy részben egyező (partial) match anchor texteket használni, így a Google felé még egy plusz szignált küldünk, hogy ez az a cikk, amit a tartalmi SEO kulcsszóra és ezen mag kulcsszó kapcsolódó kulcsszavaira rangsorolni szeretnénk
- végül egy fajta tartalmi silo-t, téma klasztert (topical cluster-t), tudunk létrehozni. Így tudjuk jelezni a Google-nak és más keresőmotoroknak, hogy mi az adott téma kapcsán (itt például a keresőoptimalizálás esetén) a téma szakértői vagyunk.
9. Kapcsolódó oldalakra belső linkek elhelyezése
Igazából az előző gondolatmenetet folytatva, ugyanúgy ahogy más kapcsolódó tartalmainkban elhelyeztük az optimalizálandó cikkre mutató linkeket, erről a tartalmról is linkeljünk ki a kapcsolódó saját tartalmainkra internal linkekkel.
Amellett, hogy így az internal linkek segíteni fognak, hogy más tartalmaink is jobban rangsoroljanak, két szempontból igen hasznos az optimalizált tartalmunkat is ellátni belső linkekkel.
Ahogy már előbb említettemm a belső linkekkel téma klasztereket, tartalmi silokat tudunk létrehozni, ami segít, hogy a Google szemében az adott téma szakértőinek mutassuk meg. (topical authority)
Ráadásul magának a felhasználónak is sokszor segíthetnek a belső linkek, hogy további oldalakat olvasson el az oldalon.
Így például, jó az esélye, hogy a felhasználó, aki éppen tanulja a SEO-t, és többet akar meg tudni a keresőoptimalizálásról, át fog kattintani a kulcsszókutatásról szóló cikkemre is, ami így növeli a weboldalon töltött idő, ami ismét egy meg nem erősített Google rangsorolási tényező.
Különösen fontos lehetnek ezek a belső linkek, ha nemcsak más blogposztokra, hanem a vállalkozásunk számára fontos, bevételtermelő termék vagy szolgáltatás oldalaira mutató linkeket helyezünk el, hiszen így a magasabb bevéti potenciállal rendelkező oldalaink is jobban fognak a Google organikus keresési találati között rangsorolni.
10. Releváns, hiteles külső forrásokra való linkelés
Amennyiben vannak olyan külső források, amikre hivatkozunk a tartalomban, akkor nyugodtan helyezzünk el azok felé mutató linkeket is. (outbound vagy outgoing linkek),
Nincs ennek kapcsán megerősített rangsorolási tényező, de az én személyes feltételezésem, hogy ha a téma kapcsán nagy autoritással rendelkező oldalakra linkelünk, az csak segít nekünk, hogy mi is jól szerepeljünk a fókusz kulcsszavunkra, hiszen a Googlenak is jelzés, hogy hiteles és releváns külső forrásokra támaszkodunk a tartalom megírása során.
Jelen esetben, a cikk korábbi részében kilinkeltem a Google keresési algoritmussal foglalkozó tartalmára, ami egy releváns és autoritatív kapcsolódó tartalomnak tekinthető a tartalmi keresőoptimalizálás kapcsán.
11. Képek szerepeltetése és img alt tag-ek használata
A szöveges tartalom mellett sok esetben fontos szerepe van az egyéb vizuális tartalmaknak is. A képek egyrészt segíthetik a tartalom könnyebb megértését, valamint a tartalmat is könnyebben is áttekinthetővé teszik.
Egy webshop esetén meg különösen fontos, hiszen a potenciális vásárlók a termék képei alapján döntenek sok esetben, hogy nálunk vásárolnak-e vagy sem.
A képek esetén tartalmi SEO ellenőrzési pont, hogy lássuk el a képeket img alt tag-ekkel is. Ennek három fontos oka van:
- egyrészt segít a vakoknak és gyengénlátóknak, hogy ők is megtudják egy szövegfelolvasó szoftver használata esetén, hogy mi van a képeken
- a képeink a Google képkeresőjében is rangsorolhatnak, amivel további organikus forgalmat szerezhetünk. (ahogy már említettük, ez egy webáruház esetén lehet különösen fontos)
- Végül pedig talán lehet szerepe a tartalmunk rangsorolálásában is. Ezért érdemes legalább egy kép img alt tag-jében a fókusz kulcsszavunkat is elhelyezni.
12. Videó szerepeltetése az oldalon
A képeken túl már csak a videók elhelyezésével növelhető jobban a felhasználói élményt, szóval ha lehetséges, videót vagy egy hosszabb tartalom esetén videókat is helyezzünk el az adott tartalomban.
A legjobb, ha az adott blogposztot – szép angol szót használva – „repurpose-oljuk”, azaz az ott leírt kontentből csinálunk egy videót is. De egy termék vagy szolgáltatást is könnyebb eladni, ha az eladást nemcsak szöveggel, hanem egy videó segítségével is támogatjuk.
Ma már az emberek sokkal szívesebben néznek meg egy videót, minthogy egy hosszabb tartalmat végig olvassanak. Ráadásul egy videót több kisebb részre is lehet vágni, szóval egy hosszabb videóból számos kisebb videót lehet készíteni, amit aztán különböző social media felületeken is meg lehet osztani.
Szóval a video marketing összességében is fogja segíteni az online marketingünket, de visszatérve, hogy mi szól a videó készítése mellett SEO szempontból, íme három erős érv:
- azokat az oldalakat, amik videókat tartalmaznak a Google keresés Videók fülön is indexeli a Google. Tehát nemcsak a videót indexeli, hanem magát a tartalmat is, így ha a kereső rákattint a keresési találatra, akkor a Google az adott oldalra fogja navigálni.
Az alábbi kép mutat egy olyan Google Search Console-t, ahol az elmúlt 7 napban majdnem 300 organikus kattintást szereztünk ily módon a Google videó keresőjéból.
- Oldalon töltött idő növelése (dwell time.) Már feljebb említettem, hogy sokan az oldalon töltött időt rangsorolási tényezőnek tekintik. (Erre az SEO szakértők, sokszor dwell time szóval hivatkoznak.) És a legjobb módja, ha a felhasználó oldalon töltött idejét növelni szereznénk, hogy videókat helyezünk el az oldalon.
- Végül pedig az elkészített videót nyilván a Youtube-ra vagy más videó megosztó platformokra feltölthetjük, és oda a kapcsolódó blogposztunk vagy termékoldalunk linkjét is elhelyezhetjük. Ez persze egy no-follow link lesz, de ha a videó kap nézettséget pl. Youtube-on, akkor legrosszabb esetben is referral forgalmat tudunk az elhelyezett linkekből szerezni.
Tartalmi SEO checklist összefoglalása
Még lezárásként annyi megjegyzés, hogy ha például WordPresst használunk az oldaladon, akkor a népszerű WordPress SEO pluginok, mint a Rankmath vagy a Yoast a tartalom publikálása előtt segít nekünk, hogy mennyire sikerült ezeket az alap tartalmi SEO rangsorolási pontokat betartanunk.
Pl. Rankmath esetén így néz ki egy ilyen on-page SEO riport egy korábbi cikkünk esetében.
Azt fontos megjegyezni, hogy például a meta leírásunkban nem szerepel a kulcsszó, amire a contentünket optimalizáljuk, ne essünk kétségbe, amiket ebben a riportban látunk csak best practice-ek, amiket érdemes követni.
Ha pár dologban nem teljesítjük az általuk meghatározott checkpointokat, ez nem jelenti az, hogy a tartalmunk nincs megfelelően keresőoptimalizálva. Nem ezen a listán fog múlni, hogy a tartalmunk rangsorolni fog-e vagy sem.
Szóval nyugodtan publikáljunk tartalmat, ha nincs meg a 100-as pontszám. a Roihacks.hu-n például egy blogposztnak sincs 100-as pontszáma.
Keresőoptimalizált tartalom írása
Eddig nagyrészt technikaibb on-page SEO beállítási dolgokról beszéltünk, de a nap végén a Google az adott oldalon lévő tartalmat fogja értelmezni az algoritmusai segítségével, hogy ez alapján meghatározza, hogy a mi tartalmunk mennyire releváns az adott keresési kifejezésre.
Tehát elérhetünk az előbb említett Rankmath vagy Yoast SEO riporton magas 80 feletti pontszámot, de ez önmagában még kevés, hogy a tartalmunk jó eséllyel rangsoroljon a Google organikus találatai között.
Ezért van kulcsszerepe a SEO szempontokat figyelembe vevő tartalom előállításnak és szövegírásnak.
Mivel a SEO szövegírás is egy önálló blogposztot érő téma, ezért egy külön cikkben foglalkozunk vele, így kifejhetjük a vele kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ajánlom a cikk elolvasását, ha szeretnéd megtudni, hogyan lehet keresőoptimalizált tartalmat előállítani.:
- Hamaroson publikálva
Tartalmi SEO optimalizálás publikálás után
Amint egy új tartalmat publikáltunk, akkor várjunk mindenképp 2-3 hónapot, mire a Google „belövi”, hogy a jelenlegi oldal a tartalma, a linkjei, a domain autoritása szempontjából hányadik helyen rangsorol a megcélzott kulcsszavakra.
Ezt követően vannak olyan SEO optimalizációs technikák, amivel optimalizálhatjuk a jelenlegi tartalmat, hogy még jobb helyezést érjünk el. Ezek közül emelünk ki most párat.
1. Google Search Console adatok figyelése és új témák hozzáadása
A legnagyobb könnyebbség, hogy amint publikáltunk egy tartalmat, már valós megjelenési és kattintási adataink is lesznek a tartalomról a Google Search Console riportjai révén.
Így láthatjuk, hogy milyen keresési kifejezésekre jelent meg az adott tartalom és hányadik pozícióban. Azaz láthatjuk majd, hogy milyen témát érdemes esetleg mélyebben kifejteni, hogy a kapcsolódó kifejezésekre is jobban szerepeljünk.
Ez esetben egy-egy alfejezetet is érdemes dedikálni ezeknek a résztémáknak, így nagyobb az esély, hogy még jobban fogunk szerepelni azokra a keresési kifejezésekre.
Ha egy adott keresési kifejezésre nem szerepelünk jól, de látjuk, hogy nagy rá a keresési volumen, akkor érdemes lehet egy külön posztban is feldolgozni az adott témát.
2. CTR optimalizáció
Ahogy már említettük a cikk korábbi részében, a keresési találatok átkattintási aránya, CTR-je, egy nem megerősített Google rangsorolási tényező.
Szóval amint az oldalunk már az első 10 találat között szerepel a SERP-ön, érdemes megnézni, hogy javíthatunk-e valahogy a meta címünkön, hogy az jobban ösztönözze a felhasználók kattintását.
A fent említett meta title optimalizációs technikákat érdemes itt alkalmazni. Amint egy meta címet változtattunk, vissza tudjuk mérni a keresési volumentől függően 1-4 héten belül, hogy az új meta címünk mennyivel nagyobb átkattintási arányt eredményezett.
3. Belső linkek hozzáadása a tartalomhoz
Ha folyamatosan teszünk közzé új tartalmakat az oldalon, akkor biztos lesznek olyan új tartalmak, amik kapcsolódnak az optimalizálni kívánt oldalunkhoz, de nem linkelünk mégsem a tartalomra.
Így bizonyos időközönként érdemes egy teljes belső link audit tartani, ahol megvizsgáljuk, hogy van-e még olyan kapcsolódó tartalom, ahol linkeket tudnánk elhelyezni a saját tartalmainkra mutatva.
Ha ezt okosan és jól csináljuk, figyelünk a horgonyszövegekre, akkor ezzel sok esetben javíthatjuk az optimalizálni kívánt tartalmi rangsorolási képességét.
4. Tartalmi SEO checklist folyamatos figyelése
Főleg akkor érdemes a fent megadott on-page SEO checklisten néha végig menni, ha a tartalmat nem mi írtuk és nem mi tettük közzé.
De ha még mi írtuk a tartalmat és egy hasonló tartalmi SEO ellenőrző listán végig is mentünk, érdemes néha ellenőrizni, hogy az alap SEO optimalizációs lehetőségeket mind kipipálhatjuk a tartalmunkat illetően.
5. Tartalom folyamatos javítása, elavult információk frissítése
Az optimalizációs lehetőségeken kívül, persze arra is figyeljünk, hogy ne legyenek elavult információk magán az oldalon, és mindig a legfrissebb és legaktuálisabb infókat osszuk meg.
Ez nem is elsősorban a Googlenak fontos, hanem a felhasználóink felé növeljük a bizalmat, ha aktuális, releváns és megbízható információkat osztunk meg velük.
A tartalom frissítése sok esetben jár együtt egy kis ranking boost-tal, így már csak ezért is néha érdemes a tartalmat felfrissíteni.
Ha nem működik a tartalmi SEO optimalizáció
Amint eltelik fél év, és a tartalom még mindig nem szerepel Google első találati oldalán a seed keywordünkre, akkor ha tényleg jól optimalizált az oldal on page szempontból, akkor feltehetőleg ez azt jelenti, hogy backlinkek építésére is szükség van, ha a Google első oldalára szeretnénk kerülni.
Így ha még nem építettünk linkeket, akkor egy linképítési kampányt is indíthatunk, erre vonatkozóan ebben a cikkben találsz hasznos infókat.